Milyen anyagokat nevezünk műanyagoknak?

A műanyagok mesterséges úton előállított, vagy átalakított óriásmolekulájú anyagok, szerves polimerek. Jelen vannak életünk szinte minden fontos területén a háztartásokban, a járművekben, az egészségügyben, az elektronikában, az űrkutatásban.

A feldolgozási technológiájuk alapján a műanyagokat alapvetően három fő csoportra lehet osztani:

• a hőre keményedő,

• a hőre lágyuló illetve

• a rugalmas műanyagokra.

Műanyag felhasználása

Napjainkban a műanyagok előállítása és felhasználása rendkívüli ütemben növekszik. A műanyagok ma az életünk nélkülözhetetlen anyagaivá váltak, az emberiség egyik legfontosabb szerkezeti anyagai, melyek a háztartásoktól, az iparon keresztül az élet minden területén megtalálhatóak

Hétköznapi használatban a következő felhasználási módjai ismertek:

• nyílászárók

• műanyag edények

• ruházatban található műanyagok

• játékok

• konyhai használati eszközök

• csomagoló papírok, eszközök (nylon zacskó...stb)

• műanyag padlók

• szinte mindenhol jelen van az életünkben...stb

Egyéb felhasználások

• egészségügy
• mezőgazdaság
• építészet
• űrtechnológia
• gépkocsi gyártás

Műanyagok tulajdonságai:

• szilárdság, merevség, keménység

• ütésállóság

• optikai jellemzők

• vezetőképesség

• hőállóság

• bármilyen formát létrehozhatunk ebből az alapanyagból

• változatos típusai több igényt is kiszolgálnak (lehet hőálló, merev, formálható, vízálló stb.)

• könnyen újrahasznosítható

• meglehetősen tartós anyag

• könnyen javítható/pótolható

• egyszerűen tisztítható

• lúg- és saválló

Előnyeik mellett hatalmas nagy hátrányuk, hogy a természetben nem, vagy nagyon nehezen bomlanak le. Sajnos újrafelhasználásukra még nem született megfelelő megoldás. A tudomány törekszik a környezetterhelés csökkentésére és a természetben lebomló műanyagok kifejlesztésére.

Műanyag felületek tisztítása

A műanyagok tisztításánál a legfontosabb, hogy kerüljük a kemény eszközöket, mert azok megkarcolhatják a felületet. A karcolt felület könnyebben lesz újra szennyezett, a karcolásokból nehezebb eltávolítani a szennyeződést.

A műanyag felületeket elég egyszerű tisztítani. Mivel a legtöbb műanyag sav- és lúgálló így a szennyeződés dönti el, hogy mivel is takarítsuk a felületet. Amennyiben a szennyeződés még nem nagyon régi, először mindig kevésbé erős szerekkel- napi általános tisztítóval vagy enyhén savas napi takarításra javasolt vízkőoldóval próbáljuk meg a tisztítást. Zsíros olajos felületeket lúgos tisztítószerrel, a vízköves felületeket savas bázisúval tudjuk takarítani. Minden esetben oldott állapotban használjuk a vegyszereket.

Műanyag története

A műanyaggyártás története a 19.században indult, amikor egy Victor Regnault nevezetű úriember rájött, hogyan lehet létrehozni a PVC-t. Innentől kezdve folyamatosak voltak a felfedezések, amik újabb és újabb műanyagfajtákat hoztak létre. 1839-ben, alig egy évvel a PVC előállítása után, Charles Goodyear felfedezte a gumi előállításának módját, az ebonit felfedezése pedig a fia nevéhez köthető. Ezután jött a linóleum, a celluloid, és még számos más műanyag fajta, egészen a ma ismert műanyagok teljes tárházáig.

Bár a  műanyagok előállítási módja már az 1800-as években ismertté vált számunkra, mégis egészen a huszadik századig kellett várni, hogy felmerüljön és  meg is valósuljon az ipari termelésük. A PVC gyártása száz évvel a felfedezése után, 1938-ban indult meg – innentől tudtuk kihasználni a műanyag adta lehetőségeket az iparban.

Az 1920-as évektől vált lehetővé a polimer műanyagok előállítása, napjainkban pedig teljesen természetes, hogy  az élet szinte minden területén használunk műanyagot.

Legtöbbet használt hőre lágyuló műanyagok

Polietilén (PE): sátorfólia, szatyor, palack, elektromos vezetők szigetelésére, vízvezeték, hordók, csövek, vezetékek, háztartási eszközök készítésére.

Polipropilén (PP): élelmiszeripari csomagolás, háztartási eszközök, járműalkatrész (például lökhárító), kötelek, húrok, szőnyegek, ragasztószalagok, tartályok, csomagolófóliák háztartási eszközök készítése.

Polisztirol (PS): csomagoló anyag, élelmiszer csomagolás, eldobható pohár, tányér, evőeszköz, CD és DVD tartók.

Ütésálló polisztirol (HIPS): mélyhűtőzacskó, csomagoló anyag, eldobható pohár.

Akrilnitril butadién sztirol (ABS): elektronikai eszközök borítása (például monitor, nyomtató, billentyűzet, törésálló burkolatok).

Poli-etilén-tereftalát (PET): üdítős palack, fólia, mikrohullámtűrő csomagolás.

Poliamid (PA): szál gyártás, csapágygolyó, horgászzsinór, autóipari borítások.

Poli-Vinil-Klorid (PVC): csőgyártás, kábelborítás, zuhanyfüggöny, ablakkeret, padlóburkoló, fóliák(viaszosvászon, linóleum), cipők és táskák készitésére felhasznált műbőr, elektronikai készülékek alkotórészei, játékok, szigetelők gyártására használt polimer.

Poliuretán (PU): szigetelő hab, tűzvédelmi hab, autóipar.

Polikarbonát (PC): CD, napszemüveg, pajzsok, biztonsági üveg, jelzőlámpa, lencsék.

Polivinilidén-klorid (PVDC): csomagolóipar (gyógyszer és élelmiszer), folpak.

Poli-tetrafluoro-etilén (PTFE): korrozív folyadékok edényei, tartályai készítésére és legjobban ismeretesen sütő felületek ragadásmentesítésére

Polisztirol: porózus anyagok (szivacsok), expandált sztirol (hő és hangszigetelő) és csomagolóanyagok gyártására.

Poli- metil-metakrilát (PMMA): üveg helyettesítésére

A legtöbbet használt hőre keményedő műanyagok

• Telítetlen poliészterek
• Fenol-formaldehid (PF)
• Vinil észterek
• Epoxigyanták
• Poliuretánok (PUR)
• Polikarbamidok (PU)
• Szilikongyanták
• Fenoplasztok
• Aminoplasztok
• Melamin-formaldehid gyanták

Rugalmas műanyagok

A rugalmas anyagok elasztomérek, amelyekben összegubancolódott makromolekulák vannak. Húzásra kiegyenesednek, megnyúlnak, a külső erő megszűntével visszanyerik eredeti alakjukat.